Az egészséghez hozzá tartozik - sőt, mondhatnánk, hogy az egyik legfontosabb feltétele: hogy mit eszünk.
Szakácskönyvek garmadája áll a polcokon a könyvesboltokban, evésre csábítva mindenkit. Ki ne enne egy jót, ha lehet ? Pedig a "mitegyünk"-című kérdésben sok a buktató. Könyvek fogyókúrázóknak, vegetáriánusoknak, süteményfalóknak, ínyenceknek, kaják a tengerből és a bozótból, csirkekeltetőből, - felmerül óhatatlanul a kérdés, hogy mivel használunk magunknak és mivel ártunk.
Az utóbbi évek legnagyobb gyógyszerbusiness-e a statinok (ezek azok a gyógyszerek, amelyek a vérben keringő cholesterint csökkentik), amelyek a máj által termelt cholesterint (ami a bevitt tápláléktól függetlenül a vérben található mennyiség 80 %-át teszi ki !!) hívatottak csökkenteni. Az igazsághoz tartozik, hogy van "jóindulatú cholesterin" (védő) - ez az ún. HDL a vérképben - és van az ellentéte, amely lerakódik az érfalakon, ún. plakkokat képez, amelyek aztán beszűkítve az érvolument komoly baj forrása lehet - ez az ún. LDL cholesterin. Mindezt kiegészíti az értékelés szempontjából a triglicerid érték, amely a vérben keringő zsírnemű összetevőket jelenti. Ezen "triumvirátus"-t értékeli az orvos, amikor esetleg gyógyszert rendel az LDL-szint csökkentése érdekében.
Tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy egy vegetáriánus vérében azért van alacsony cholesterinszint, mert csak növényi eredetű táplálékot vesz magához. Ugyanis a vegetáriánus ember mája is termelhet (táplálék rásegítés nélkül) olyan mennyiségű káros cholesterint, amely baj forrása lehet. Tény, hogy a vegetáriánus a táplálékkal sokkal kevésbé segíti elő a probléma létrejöttét, mint egy "normális", azaz vegyes táplálkozást folytató ember. Az állatvilág jó példa lehet az ember számára. A tengeri óriás teknős anyagcseréje rendkívül lassú és az állat növényevő - él is (megfelelő körülmények között) 100 évet, vagy még tovább. A szintén növényevő elefánt átlagos életkora közel az emberével azonos. kb. 60 év. Egy dolog azonban kétségtelen: az emberi gyomor és anyagcsere folyamatok "megkívánják" a húsételt. Namármost, ha a Teremtő úgy hozott minket létre, hogy vegyes táplálkozásúak vagyunk, akkor valószínűleg ez számunkra a leginkább alkalmas étkezési mód, ahhoz, hogy az egyébként a DNS-ünkben "beégetett" várható élettartamot valóban elérjük. Más kérdés, hogy az egyéb rizikófaktorok ezt a várhatóságot milyen mértékben csökkentik. A lényeg talán a hús fajtájának megválasztásában, az elfogyasztott mennyiségben és a saját (habituális) anyagcserénk jellemzőiben keresendő. Arra már rájöttek a kutatók, hogy mit nem tudnak. Például, hogy miért keletkeznek "előszeretettel" plakkok a szív koszorúsereiben és nem mondjuk a felkar ereiben. Hiszen az ember józan "parasztésszel" úgy gondolná, hogy miután a szív erei vannak állandó, változó funkcióban és szállítják az oxigént az arra örökké éhes szívizom-sejteknek, ezért a lerakódás kevésbé lenne várható pont ezekben az erekben. A dolgok sajnos nem így működnek. Tény, hogy ma már a növények, gyümölcsök is tartalmaznak olyan káros anyagokat, amelyek más súlyos betegség forrásai lehetnek. Tény, hogy nem bizonyított szignifikánsan, hogy a vegetáriánus tovább fog élni, mint egy húsevő ember. Jó példa Churchill, aki nem volt vegetáriánus, szivarozott, soha nem sportolt, átélte (sőt, "átvezette") a II. világháborút - és lám mégis 90 évig élt.(Ha jól tudom).
Egy viszont biztos - az összes egészségbiztosítási járulék fizető fizeti meg azt, hogy egyesek dohányoznak, mértéktelenül elhíznak, mértéktelenül alkoholizálnak, esetleg drogoznak, napi tíz feketét isznak - és azt is, hogy hány embert visel meg mentálisan nap-nap után a kedves főnökük.
Folytatom
ÜGYI
